2010. szeptember 25., szombat

Újra itt

Sziasztok!
Azt sem tudom, hol kezdjem. Először is köszönöm a sok gratulációt, melengető érzés volt olvasni:) amúgy is az ember a hormonok hatására ilyenkor rózsaszínben látja a világot, és még rá tettetek:)
Nos a kezdeti káoszon jelentem kezdek uralkodni. Látom a fényt az alagút végén:)))
Boti kezdeti vulkán kitörései úgy tűnik elcsitultak...féltékeny. Én mint ronda banya idehoztam egy kis síró-rívó kis csomagot, ami úgy tűnik marad, szinte hallom, néha a tekintetéből olvasni lehet. erre nem voltam felkészülve, miért nem mondtátok???:)))
De mondom most már megnyugodott, szépen feltalálja magát, elfoglalja magát, ha teendőim vannak.
Csanád meg szépen növöget, tej bőven, dől a lé, szegény néha belefullad:)))Ezt a szép szettet Ronimami horgolta nekünk, csók a kezeinek.
Életmentő számunkra az erszényünk, mert csak ringatva, testközelében szeret lenni, megértem:) Ki se akart jönni a pocakból, most meg folytatja bölcsőpózban az erszényben.Hamar elalszik benne, de van, hogy csak nézeget ....engem:D...megkellzabálni

Csak félve merem írni, de varrtam is:DEgy kis kulisszatitok, hogy mit művelek a gyerekkel amikor épp fotózok. Hát besegít:)
Sokat dolgoztam előre, a pocakosságom alatt, hogy legyen a boltban pár cucc, nem is mutatom külön őket, a meskán ill. a bal sáv vonatos képére kattintva úgy is látszik minden.
Már lassan egy éve volt egy érdekes kérés, hogy műtőspapucsokat varrjak a mamami boltba. A babasarokba kerültek, hogy ne kelljen levenni a cipőt, egyszerűen csak fel kell húzni rá. Volt egy nejlon mintadarabom, és arról mintáztam.


Most ugyanolyat kértek, de otthoni felhasználásra.